Távmunka a MultiServerrel

A modern technológiai megoldásai miatt a MultiServer Vállalati Szerver különösen alkalmas a távmunkára és több telephelyes vállalkozások irányítására. Ehhez csak egy – ma már olcsó - xDSL vagy kábelTV internetes kapcsolatra van szükség. a MultiServer ugyanis úgy készült, hogy minden telepített alkalmazása a helyi hálózat mellett interneten keresztül is használható. Természetesen az internetes kapcsolat korlátosabb sávszélessége miatt a távoli feldolgozás lassabb lesz a helyinél. A méréseink azonban azt mutatják, hogy észrevehető lassulás elsősorban a grafikus alkalmazásoknál jelentkezik. A pénzügy, számvitel és termelésirányítás területén viszont – ahol az alkalmazások csak karaktereket közvetítenek - a lassulás alig észrevehető.

Úgy gondoljuk, hogy a helyi és a távoli munkahelyek transzparens viselkedése a MultiServerben a vállalkozások szervezésében, sőt a vállalatok kapcsolatában is új lehetőségeket teremt. A továbbiakban ezért egy-két lehetséges megoldást mutatunk be.

1. Távkönyvelés

Az internetes kapcsolat változást jelenthet a kihelyezett könyvelés területén. Tételezzük fel, hogy a könyvelésünket egy külső cég végzi. Ehhez nekünk minden hónapban el kell vinni a könyvelés alapbizonylatait, a be- és kimenő számlákat, a bank- valamint a pénztári bizonylatokat. Ezeket a könyvelő cégünk saját számítógépére rögzíti és elkészíti nekünk a havi mérleget.

Ha viszont van egy MultiServer szerverünk, akkor ennek pénzügyi csomagjával megírhatjuk a kimenő számlákat, iktathatjuk a bejövőket, ütköztethetjük a banki bizonylatokkal, továbbá géppel vezethetjük a házi pénztárat is. Nyugodtan elfelejthetjük a szokásos számlakönyvet és házi pénztárat. A gépen naprakészen mindent megtalálunk. Ugyanakkor a könyvelő cégünk interneten keresztül a mi gépünkön is el tudja végezni a teljes könyvelést, a nélkül, hogy a bizonylatokat el kellene hozzá szállítani. (Van egy naprakész pénzügyi nyilvántartásunk és megtakarítottuk a bizonylatok szállítását és rögzítését.)

2. Otthoni munka

Megfelelő jelszó birtokában a vállalat munkatársai interneten keresztül beléphetnek a szerver adattároló területére és letölthetik azokat a dokumentumokat, amin dolgozni szeretnének. A munka végén a módosított dokumentumokat a távoli szerverre tölthetik vissza.

3. Naptár lekérdezés

A vállalat munkatársainak lehetősége van bárhonnan interneten keresztül a szerveren vezetett központi naptárat vagy címtárat lekérdezni vagy karbantartani.

4. Telephelyi munka

Bármely távoli telephelyen vezetni lehet a vállalat raktárkészletét, szállítólevelet, számlát lehet kiállítani úgy mintha a központban lennénk.

5. Üzleti út
A vállalat munkatársainak lehetősége van szállodából is belépni a rendszerbe és számításokat, lekérdezéseket végezni.

MultiServer

Biztonság a MultiServerben

Felmerül a kérdés, mennyire megbízhatóak a MultiServer alkalmazásai? Nem fognak-e elveszi az adataink, vagy nem kerülnek-e illetéktelen kézbe? A válasz egyértelmű. a MultiServer tűkörlemezen dolgozó adatbázis-kezelője felel a beírt adatok megőrzéséért, a rendszerben általánosan alkalmazott 128 bites titkosítás pedig az illetéktelen hozzáférés megakadályozásáért. Ez a technológia még interneten keresztül is nagyságrenddel megbízhatóbb a szokásos, hálózatba kapcsolt munkaállomásra telepített alkalmazásokhoz képest.

Tovább növelhetjük a megbízhatóságot „Ikerbox” telepítésével. Ez esetben az iker gépek az adataikból automatikusan két generációs archív állományokat tárolnak a másik gépen. Amennyiben az így konfigurált iker gépeket egymástól távoli pontokon helyezzük el, akkor az adataink katasztrófa esetén is megmaradnak.

Van azonban a biztonságnak egy másik vetület is. Ez pedig a vírusok kérdése. Hiába biztosítjuk több oldalról az adatainkat, ha nem tudjuk megakadályozni, hogy vírus férkőzzön a gépünkbe, akkor ez akár a teljes adatállományt tönkre teheti. Nos, a MultiServernek ezen a területen sem kell szégyenkeznie. Mint ismeretes a MultiServer alkalmazásai Linux operációs rendszer alatt futnak. A Linuxot megfertőzni tudó vírusok száma viszont több mint kétezerszer kevesebb, mint a Windows-t megfertőzőké. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ha egy windows-os gépen naponta kell egy vírus fertőzéssel számolnunk, akkor a valószínűség-számítás szerint Linuxnál ugyanez öt és fél évente következne be. (Szakértők szerint ez a nagy különbség elsősorban a Windows nagy elterjedtségének a következménye.) Még ha a windows-os asztali gépünk - amellyel az alkalmazásokat vezéreljük – meg is fertőződik, az operációs rendszer eltérő volta miatt ez a fertőzés a MultiServerre nem fog átterjedni. A windows-os gép vírusmentesítése után a munka folytatható.

MultiServer

Miért tértünk át linuxos irodára?

Előrebocsátanám, hogy nem azért mert olcsó. Minden gépünkre volt Windows licencünk, ez a szempont itt nem dominált. A problémánk az volt, hogy az állandó internetes kapcsolat bevezetése után egyre elviselhetetlenebbé kezdtek válni számunkra az állandó vírus fenyegetések. Az első nagy ijedséget az okozta, amikor kiderült, hogy egy bizonyos féreg képes arra, hogy a gépünkön tartott bizalmas dokumentumainkat ötletszerűen a levelezőnkben tárolt e-mail címekre elküldje. Még elképzelni is rossz egy olyan helyzetet, amikor egyes ügyfeleink ajánlatait másoknak is elküldözgetjük. Azonnal lépnünk kellett. Szakértőink azt mondták, hogy a baj a Windows internetes levelezőjében van és ha ezt Netscape 6-ra cseréljük, akkor ilyen nem történhet. A Netscape ugyanis nem futtat bizonyos VBScript vagy DirectX izéket, amelyek pedig a féreg életműködéséhez kellenek.

Első lépésként főnöki parancsra minden gépünkön az Internet Explorert és a hozzátartozó levelezőt windows-os Netscape-re cseréltük. A Netscape-pel tulajdonképpen mindent meg lehetett csinálni, amit az Internet Explorerrel, sőt nekünk a több e-mail cím kezelés és a több oldalas, lapozható böngésző határozottan tetszett.

A következő lépésünket már a BSA is motiválta. Az MSOffice licenceink száma ugyanis (minden erőfeszítésünk ellenére) mindig alatta maradt a gépeink számánál. Itt robbant be először a StarOffice. Azonnal minden gépre StarOffice-t telepítettünk és elkezdtük azt vizsgálni, hogy mennyivel rosszabb az általunk használt MSOffice97-nél. Az első meglepetés akkor következett, amikor e-mailen öt darab Word állományt kaptam valakitől. A Word97 programom ebből kettőt nem tudott megnyitni. Valószínűleg sérültek voltak. Véletlenül megpróbáltam StarOffice-val és csodák-csodája, mind az öt megnyílt. A StarOffice-t ekkor kezdtük komolyan venni. Ma már OpenOffice 1.1-gyel dolgozunk és nem azt számolgatjuk, hogy mennyivel rosszabb, hanem, hogy mennyivel jobb a mi MSOffice97 programunknál:

Természetesen feltételezem, hogy az új MSOffice is nagyon sokat tud, csak nekünk már nincs rá szükségünk, mert az OpenOffice minden igényünket kielégíti.

Félreértés ne essék, eddig még mindig windows-os géppel dolgoztunk. A Win98-as gépeinkkel azonban egyre több gond adódott. A jelentős terhelés és az állandó internetes kapcsolat következtében a gépek egyre gyakrabban “erőforrás korlátos” állapotba kerültek. Ez egy olyan helyzet, amikor a gép ugyan nem akad ki, de teljesen lelassul, elkékül és azt mondja, hogy várni kell, mert kevés az erőforrás. A várakozás persze nem használ, végül ki kell kapcsolni. A bekapcsolásnál viszont következik egy tortúra. Büntetésként végig kell várni, amíg a gép a 40 gigabájtos winchesteren végignézi, hogy a szabálytalan kikapcsolás következtében nem történt-e valami baj. A dolog kezdett az idegeinkre menni. Először adtunk Neki processzort, utána sok memóriát, de nem használt. A windows-os szakembereink azt mondták, hogy a hardverben van a baj, a hardveres szakembereink pedig azt mondták, hogy a Win98-nak hiába adunk több memóriát, úgysem tudja használni. Az egyetlen megoldás, át kell térni Win2000-re. Hm, a helyzet bosszantó, mert csak Win98-as licenceink voltak. Valamit viszont tenni kellet, mert a laikus szakembereink – akik a géppel csak dolgozni akartak - egyre hangosabban mondogatták, hogy “sz.. a gépük”.

Ekkor került a figyelem homlokterébe a pincében porosodó Linux SAMBA szerver. Ezt még a költözködéskor telepítettük a régi (bevált) Novell helyett, mert ez már tudta a tükör-winchesteres tárolást. Kiderült, hogy már egy éve működik szép csendben, a nélkül, hogy hozzányúltunk volna. Hátha az asztali gépeken is beválik. Letöltöttük a Netscape és az OpenOffice linuxos változatát, vettünk egy SUSE disztribúciót és “duál boot-os” gépeket építettünk. A közös SAMBA szervert mindenki használhatta, függetlenül attól, hogy éppen Windows-t vagy Linuxot futtatott. Egy idő múlva a Windows elkopott. A Linux vált uralkodóvá az irodában. Ma a nyolc kliensből csak egy gépen futtatunk Windows-t. Ez jelenti a biztonságot, ha olyan programot kellene használnunk, ami csak Windows alatt fut. A gépre tettünk egy VNC szervert, amely lehetővé teszi, hogy bármely Linux gépről egy kattintással elérjük a windows-os gép képernyőjét és már dolgozhatunk is rajta.

A több mint egy éves tapasztalat azt mutatja, hogy olyan számítógépes hálózatunk van, ami működik, és mindent tud, amire szükségünk van.

Végül, ami a legfontosabb: kezdjük elfelejteni milyen volt, amikor még virusfertőzések miatt kellett izgulnunk. Arra meg már nem is emlékszünk, milyen is a kék halál.

Komplex szolgáltatások